Nyitólap
Szakosztályaink
Rendezvényeink
Sportközpont
Fórum
 
 

Hegyikerékpár

Magunkról
Csapattagok
Dicsőségfal
Rólunk írták
Fotóalbum

Kajak - kenu szakosztály

Sárkányhajó

Hegymászó és Túra Szakosztály

Atlétikai szakosztály

Tájbringa szakosztály

Triatlon szakosztály

Labdarúgó szakosztály

Gyorstollaslabda

Water Bike Szakosztály

Egyéb hírek

Merkapt SE
   
Szavazógép
Weboldalunk melyik részét szoktad látogatni?
    Atlétika
    Hegyikerékpár
    Hegymászás és túra
    Kajak-kenu
    Sárkányhajó
Hegyikerékpár
Tési- fennsík 50 MTB teljesítménytúra

Hétvégén, szombaton elutaztam a Várpalotáról induló Tési- fennsík 50 MTB teljesítménytúrára. Reggel 7 órától lehetett nekivágni a kihívásnak. Az indulócsomag hétszáz forintba került, amely tartalmazott egy térképet, rengeteg kaját és jó levegőt. Van emléklap és kitűző is, de ez csak annak, aki megérdemli. Kell hozzá pár ellenőrzőponti bélyeg. Egyetemi szaktársammal pattantunk a nyeregbe és indultunk Várpalotáról az első ellenőrző pont felé a nevezés után. 

Vár-völgy-Várberek:

Célunk az első találkozópont Várberek, amely a Vár-völgyön volt elérhető. Jól tekerhető erdei ösvényeken mókuskerekeztünk a Tési - fennsík felé, erős hagymaszaggal körülölelve. Medvehagymánk az erdő alját birtokba vette, hiszen legfőbb ellensége a barnamedve az Aggteleki karszton él még remélhetőleg. A vár-völgy hosszú, nyújtott kaptatóját legyőzve, már várt ránk a pontőr bácsi. Nyújtotta az igazolást és közben készségesen útbaigazított a következő pár kilométeren mire számíthatunk, merre kell menni, hol kell kanyarodni.

A térképen ugráltatták az ujjukat a fejünkben pedig keveredett a kék-plusz, sima kék, kék-vonal és pirossal ugyanígy. A fejjel lefelé nézett térkép után rájöttem mekkora buli lesz ebből. Dani szaktársam kezébe vette az irányítást és a jelzések rengetegében leeresztettük a bringákat a következő lejtőkön a Várpalotát Téssel összekötő műútig.

Királyszállás-Hétházpuszta-Hamuház:

A következő pár kilométeren az aszfalt és a murva volt a jellemző. Végig kellemesen tekerhető szakasz volt, virágzó repcefölddel és csalánnal. Régóta szerettem volna beletekerni, így megpróbáltam. Meglepetésként ért, hogy nem térdig ér a repce, hanem bőven derék fölé. Az árokban persze csalán nő a reuma ellen, és aki át akar jutni a sárga tengerbe, kötelező kezelésen vesz részt.

Az ellenőrző pont hamuházán volt, ahol egy vadászház várt az erdei fenyők között meglapulva. Hamuháza nevét a hamuzsírról kapta, melyet a szappanfőzéshez és az üveggyártáshoz használtak. A hölgyek a matricázás közben mosolyogva ajánlották a Csikling-vár kitérőt. Ez egy középkori várrom, amelyből már tényleg nem sok maradt. Kihagytuk a túrából, de legközelebb megnézem ezt is.

Tés-Jásd-Szentkút:

Tésre műúton értünk be, majd jobbra fordulva ismét Tésre értünk. Elővettük a térképet és rájöttünk, megint ott vagyunk, ahol voltunk. Visszatekertük a kerékpárt és nyugtázva a téves irányválasztást, elindultunk a helyes irányba. Egynyomos ösvények, lejtők és emelkedők után elértük a Jásdot érintő Gaja-patakot. Átkeltünk egy árkot áthidaló deszkán és Szentkút felé vettük az irányt.

A legősibb búcsújáróhely hazánkban egy hatalmas Mária szoborral. Kálváriadomb és kápolna is található, illetve szabadtéri oltár. Nem vagyok egyáltalán zarándok típus, de annyira gyönyörű és nyugodt volt a hely, amiért érdemes visszamenni. Az ellenőrző pont itt volt elhelyezve és a zsíros kenyér, hagyma, uborka, retek mindenféle kombinációja megtalálható volt az étlapon. Benyomtam a szokásos egy szeletet, mert nem akarok többet venni. Mindig az jár a fejemben, hogy az utolsónak nem marad. Körbeballagtam a fenyők között a kálváriadombon és visszaülve a bringára elindultunk ismét a térkép pirossal kijelölt vonalán.

Római fürdő-Bakonynána-Tés:

A Gaja-patak partján haladva Dani megmutatta a cserkésztábor helyet. Meséli a régi történeteket és elképzeltem a tábori konyhát, a cserkészek sátrait, a patak felduzzasztását, a zászló ellopását és felébredek a bambulásból egy gázlóhoz érve. Innen már a Római-fürdő szurdoka nincs messze. Van itt völgyoldalba nyíló Savanyú Jóska –barlang is. Az illető birkalopással kezdte karrierjét, majd tetteivel hamar toplistás lett az ország betyárlistáján. Alacsony termeténél fogva sziklahasadékokban bujkált a Bakony erdeiben. A szurdokban vízesés, bográcshely található és hatalmas sziklafalak veszik körbe az ide látogatókat.

A padon ülő két vidám pontőr bélyegzés közben beajánlotta a vörös-, vagy fehérfröccs lehetőségét. A vörös fröccs Jásdi rettenetből és szódából készült, ezt választottam. Persze itt is megvolt a furmányos duma, mert a hűtőben voltak a hozzávalók. Az agyam kattogott, hogyan kerül az erdőbe hűtő? Persze a patakból messziről virított a flakon kupakja. Leballagtam a hűtőhöz és felvittem a bort, de pillanatnyi képzavar után jött a következő fifikás kérdés, mi kell még a fröccshöz? Visszarohantam a szódáért is, majd sikeresen behörpintettem a frissítő elegyet. Újra a bringára ülve tovább kerekeztünk Bakonynánára.

Bakonynána-Tés-Márkus szekrénye:

Bakonynánáig egynyomos köves ösvényen és szekérúton jöttünk ki a szurdokból. Az itt lévő ellenőrzőpont egy kulcsosháznál volt, ahol Balaton szeletet kapott mindenki. Visszakanyarodtunk Tés irányába és a murvás szekérút lejtőin, emelkedőin élveztük a bringázást. Az Öreg Futónét elhagyva, következett Márkus szekrénye. Bírom ezeket a neveket, mivel az Öreg Futónét végig a túrázók között kerestem. Itt van Márkus szekrénye is. Ki volt ő? Mátyás udvari bolondja. Az egyik lakomán elemelte a király serlegét és eldugta a szekrénybe. Mivel ott volt az udvarban Kinizsi Pál is, gondolta Mátyás odaviteti a szekrényt. A bolondról kiderült, nem is olyan gyengeelméjű. Fogadást kötött, hogy ezt a szekrényt senki nem viszi sehová. Kivezette őket a hegyre és a sziklaodúból kitúrta a serleget. A király jót nevetett a dolgon, a bolond megnyerte a fogadást. Ha előbb ismerem a történetet, körbenézek egy két üregben.

Bátorkő-Várvölgy-Várpalota:

Következett egy kis lejtő, majd pecsételős pont. Az itt lévő Bátorkő várat páran pusztapalotának hívják, mivel a várat elhagyták és az fokozatosan romba dőlt. Ez mellett elrobogva megint következett a hagymaszagú várvölgy és Várpalota.
A teljesítménytúrán kirándulós tempóban haladtunk végig. A kalandnak 46 km lett a vége és 1300 méter szintkülönbség. A jutalom nem maradt el, kitűzőt és emléklapot kaptunk a szervezőktől. Ismét nagyot köszönt a zsíros kenyér az asztalról. Erős paprika, gulyáskrém, kukorica, retek, hagyma kombinációk tárháza. Kíváncsi vagyok, mivel lehet még fokozni. Betermeltem egy adagot, majd elindultunk hazafelé. Jól elfáradtam, de mindenkinek ajánlani tudom ezt a kihívást.

Pazar volt minden. Köszönjük a szervezőknek.

Beszámoló: Wágner Balázs
 

2012.05.09 16:38:05   |   Vissza
Szóljon hozzá!
Név
E-mail
Milyen nap van ma?
E-mail | Oldaltérkép | Kezdőoldal | Kedvencek közé | Pannon Set