|
| Alapszabály |
|
MERKAPT MARATON TEAM SPORTEGYESÜLET Alapszabálya Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A MERKAPT MARATON TEAM SPORTEGYESÜLET (a továbbiakban: sportegyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás műhelye. 2. § A Sportegyesület neve: MERKAPT MARATON TEAM SPORTEGYESÜLET Rövidített elnevezése: MERKAPT MARATON TEAM SE A Sportegyesület székhelye: 1106 Budapest, Maglódi út 12/b. A Sportegyesület alapításának éve: 2006. II. A SPORTEGYESÜLET FELÜGYELETE 3. § A Sportegyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság végzi. A Sportegyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet. A Sportegyesület feletti adóellenőrzést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szerve, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el. A Sportegyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerint illetékes állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. A Sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. A Sportegyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. A Sportegyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése alapján: „4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével”. A Sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. III. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI A Sportegyesület célja 4. § A kajakozás, a kenuzás, a hegyi kerékpározás és az atlétika, mint sportág magyarországi népszerűsítése, illetve a sportágakban tevékenykedve részt vállalni a diák és utánpótlás korú fiatalok nevelésében, valamint a felnőtt, illetve a fogyatékos sportolók képzésében és versenyeztetésében. Ennek keretében a Sportegyesület elsődleges célja: a., tagjai részére a rendszeres testedzés, a spotolás és a versenyzés lehetőségének biztosítása, b., a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása, c., hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása. A Sportegyesület – céljainak megvalósítása érdekében, megállapodás alapján – szoros kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik céljai megvalósulását, részt vállalnak a Sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében. A Sportegyesület alaptevékenysége, feladatai 5. § A Sportegyesület alaptevékenysége, feladatai: a., az egyesületi célok megvalósításához szükséges működési feltételek biztosítása, b., az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás azok megvalósításáról, c., más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel, d., versenyek, szabadidős rendezvények megszervezése, bonyolítása, e., a Sportegyesületben folyó sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése, f., a belföldi és külföldi egyesületekkel, klubokkal, szervezetekkel való társkapcsolatok létesítése, ápolása, g., az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok klubhűségének kialakítása, a Sportegyesület hagyományainak ápolása, h., a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.
IV. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA A Sportegyesület tagjai és pártoló tagjai 6. § A Sportegyesületnek tagja lehet minden olyan sportoló, magyar vagy külföldi természetes személy, aki belépési nyilatkozatában a Sportegyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, és sporttevékenységet végez. Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét, szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló. a., Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. b., Minden más versenyző, aki nem hivatásos sportoló, amatőr sportolónak minősül. A Sportegyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes személy, valamint szervezet, aki a sportegyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 7. § A Sportegyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes. A Sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében a Sportegyesület Elnöksége határoz. Az Elnökség ezt a jogkörét a Sportegyesület elnökére átruházhatja. A felvételt megtagadó határozat ellen a Sportegyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen köteles megtárgyalni. A Sportegyesület tagjairól az Elnökség nyilvántartást vezet. A Sportegyesületből való kilépést a Sportegyesület Elnöksége részére írásban kell bejelenteni. 1. a tagsági vszony megszűnik: a., a tag halálával, b., a Sportegyesület megszűnésével, c., a tag kilépésével, d., a tag kizárásával. 2. Az Elnökség kizárja a Sportegyesület tagjai közül a., azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. b., azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
A kizárási eljárás lefolytatására az Elnökség jogosult. Az eljárás alá vont tagot a kizárási eljárás megindításáról, valamint a jogorvoslat lehetőségéről írásban értesíteni kell, és a tag számára biztosítani kell a védekezés lehetőségét az eljárás során, amelyet a tag mind személyes meghallgatás során, mind írásban gyakorolhat. Az Elnökség dönt első fokon a kizárás kérdésében, amely döntés ellen a Közgyűléshez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. A tagok jogai és kötelezettségei 8. § 1. A Sportegyesület rendes tagjának jogai: a., személyesen részt vehet a Sportegyesület Közgyűlésén a Sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a közgyűlési határozatok meghozatalában, b., részt vehet a Sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c., választható a Sportegyesület szerveibe (Kiskorú tag azonban csak a korának megfelelő tisztségre választható, a sportegyesület képviseletével járó tisztségbe csak nagykorú tag választható.), d., észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, e., a Sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja, f., a Sportegyesület Elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet a sportegyesületi bizottságokban, g., használhatja a Sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a Sportegyesület szakembereinek segítségét, h., részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. 2. A Sportegyesület rendes tagjának kötelezettségei:
a., a Sportegyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása, b., a Sportegyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, c., sportemberhez – Sportegyesület hírnevéhez – méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységében, mind azon kívül, d., részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken, e., a tagdíj megfizetése, f., a Sportegyesület vagyonának megóvása, g., a Sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása.
A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 9. § 1. A Sportegyesület pártoló tagjának jogai: a., javaslatokat és észrevételeket tehet a Sportegyesület működésével kapcsolatban, b., az Elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület Közgyűlésén, c., az Elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet a Sportegyesület rendezvényein. 2. A Sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: a., a Sportegyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása, b., a Sportegyesület és a sportág népszerűsítése, hagyományainak ápolása, c., sportszerű magatartás a rendezvények látogatásakor, az adott terület rendjének betartása és betartatása, d., a vállalt hozzájárulás teljesítése
V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 10. § A Sportegyesület szervei: a., Közgyűlés, b., Elnökség, c., Felügyelő Bizottság.
VI. A SPORTEGYESÜLET RENDES KÖZGYŰLÉSE 11. § A Közgyűlés a Sportegyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a Sportegyesület rendes tagságának több, mint a fele jelen van. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tagokat az eredeti meghívóban előre figyelmeztették. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 1. A Közgyűlést össze kell hívni:
a., ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, b., ha az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, c., ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlés napirendje 12. § A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A Sportegyesület rendes közgyűlését évente legalább egyszer kell összehívni, amelyen meg kell tárgyalni a Sportegyesület. a., éves pénzügyi tervét, illetve b., az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. A Közgyűlés hatásköre 13. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a., a Sportegyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, b., az Alapszabály megállapítása és módosítása, c., a Szervezeti és Működési Szabályzat megvitatása és elfogadása, d., a Sportegyesület tisztségviselőinek megválasztása, felmentése és visszahívása, e., a Sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja, mely jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg, neve, székhelye, ügyintéző és képviseleti szerve nevének külön alszámon történő nyilvántartásával. A Sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a Sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik. f., nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása, g., a Sportegyesület éves pénzügyi tervének megállapítása, h., az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) rendelkezései szerint készített elnökségi beszámoló elfogadása, amelynek jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik, i., az évente kötelezően elkészítendő közhasznúsági jelentés elfogadása, j., az éves költségvetés meghatározása, k., a tagsági díj mértékének meghatározása, l., a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása, m., mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A Közgyűlés határozathozatala 14. § A Közgyűlés a határozatait főszabályként nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Minden rendes tagnak egy szavazata van. 1. A szavazásra jogosultak 2/3-os többségi szavazata szükséges:
a., a Sportegyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásáról, b., az Alapszabály elfogadásáról, módosításáról történő határozat meghozatalához. A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a 15. § első bekezdésében meghatározott tisztségviselők megválasztásakor, illetve, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. 2. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a., kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b., bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A Közgyűlés nyilvános. Az ülések nyilvánossága csak abban az esetben korlátozható és csak a szükséges mértékig, ha azt személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme, vagy jogszabály kötelezővé teszi. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban –igazolható módon- közli az érintettekkel, valamint az Sportegyesület székhelyén kifüggeszti. A Sportegyesült működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Sportegyesület székhelyén –a Sportegyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban- bármely tag betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet. A Közgyűlés a Sportegyesület honlapján nyilvánosságra hozza a Sportegyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentést. A Sportegyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a Közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Sportegyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Sportegyesület egyik Elnökségi tagja látja el. A tisztségviselők megválasztása 15. §
1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:
a., az Elnök, b., az Elnökségi tagok, c., Felügyelő Bizottsági tagok. Az első bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a Közgyűlés négy évre választja. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos szavazást a Közgyűlés által megválasztott szavazatszámláló bonyolítja le. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, második választási fordulóba az első választási fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut tovább. A második választási fordulót, és így a választást az a jelölt nyeri meg, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni. 2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve a Sportegyesület könyvvizsgálója az a személy, aki a., a vezető szerv elnöke vagy tagja, b., a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c., a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d., az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója, élettársa.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A tagok egyharmadának indítványára visszahívható az a tisztségviselő, aki egy éven át oly módon nem tesz eleget választott tisztségéből eredő feladatának, hogy nem jelenik meg az összehívott (Elnökségi, vagy Felügyelői Bizottság) ülésen.
VII. A SPORTEGYESÜLET RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE 16. § Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a., az Elnökség többségének, illetve a Felügyelő Bizottság döntése alapján, b., ha a Sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja, c., ha a bíróság elrendeli, d., ha a Sportegyesület elnöki tisztsége megüresedik A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók. VIII. A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGE 17. § A Sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja. Az Elnökség a Sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg a Sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. Az Elnökség feladata és hatásköre: a., tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás lefolytatása; b., a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; c., a Sportegyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és előterjesztése; d., az Elnök éves beszámolójának elfogadása; e., személyzeti munka irányítása; f., tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; g., a Sportegyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás lefolytatása; h., minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
Az Elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő kiadásokról. Az Elnökség egyedi határozattal egyéb – más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó – ügyet is saját hatáskörébe vonhat. Az Elnökség tevékenységéről a Sportegyesület Közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az Elnökség tagjai 18. § Az Elnökség létszáma 3 fő. Az Elnökségnek csak az a sportegyesületi rendes tagsággal rendelkező nagykorú személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, illetve személyével szemben más összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. 1. Az Elnökség tagjai: a., az Elnök b., az Elnökségi tagok 2. Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a., az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b., a Sportegyesület önálló képviselete, c., észrevételek, javaslatok tétele a Sportegyesület működésével összefüggésben, d., felvilágosítás kérése a Sportegyesülettel, illetőleg a Sportegyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, e., javaslattétel rendkívüli Közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására, f., az Elnökség tagjai jogosultak a Sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni. Az Elnökség tagjait tisztségükre 4 évre választják, valamint újraválaszthatók. 3. Az Elnökségi tagság megszűnik: a., a mandátum lejártával, b., lemondással, c., visszahívással, d., kizárással, e., elhalálozással. Az Elnökség működése 19. § Az Elnökség legalább négyhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök vagy az Elnökségi tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével kérik. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban, írásban – értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. Az Elnökség mindegyik szavazásra jogosult tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülés szintén csak abban az esetben határozatképes, ha azon minden szavazásra jogosult tagja jelen van.
Az Elnökség határozathozatala 20. § Az Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. Az Elnökség 2/3-os többséggel hoz határozatot a közgyűlés által átruházott hatáskörében hozott kérdésekben. Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot a tagok egyharmadának indítványára. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat, a szavazati aránnyal együtt. A jegyzőkönyvet oly módon kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Sportegyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Sportegyesület egyik Elnökségi tagja látja el. Az elkészült jegyzőkönyvet minden jelenlevő aláírja. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket írásban kell tájékoztatni, valamint a határozatot a Sportegyesület székhelyén ki kell függeszteni. Az elnökségi ülés nyilvános. Az ülések nyilvánossága csak abban az esetben korlátozható és csak a szükséges mértékig, ha azt személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme, vagy jogszabály kötelezővé teszi. A Sportegyesület Elnöke 21. § A Sportegyesület legfőbb tisztségviselője a Sportegyesület Elnöke. Az Elnök az Elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a Sportegyesület tevékenységét. Az Elnök feladatait társadalmi megbízatásként látja el. Az Elnök feladata és hatásköre: a., az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b., irányítja a Sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, c., a Sportegyesület képviselete, d., az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e., a Sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése, f., a hírközlő szervek tájékoztatása a Sportegyesület tevékenységéről, g., utalványozási jogkör gyakorlása bármely Elnökségi taggal együttesen, h., döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Sportegyesület egyéb szervének kizárólagos határkörébe, i., mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség az Elnök hatáskörébe utal. Az Elnököt távollétében az Elnökségi tagok vagy az elnökségi tagok egyike helyettesíti. Az Elnök és az Elnökségi tagok önállóan képviselik a Sportegyesületet, azonban az utalványozási jogot az Elnökség bármely két tagja csak együttesen gyakorolhatja. IX. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 22. § A Közgyűlés a Sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 3 tagból álló Felügyelő Bizottságot választ, 4 évi időtartamra, amely az elnökét tagjai sorából megválaszthatja. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása során kötelezően érvényesülnie kell a 15.§-ban leírt korlátozásoknak. Feladata a Sportegyesület törvényes, Alapszabály szerinti működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. 1. A Felügyelő Bizottság feladata különösen:
a., a Sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b., a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogi szabályok és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése, c., az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése, d., a gazdálkodás szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, e., a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, f., a Sportegyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai más funkciót a Sportegyesületben nem tölthetnek be. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult a Sportegyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Közgyűléstől, Elnökségtől, illetve Sportegyesület munkavállalóitól, az Sportegyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a Bizottság elnöke a Közgyűlésnek írásban köteles beszámolni. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén résztvevő tagok aláírják. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha mindhárom bizottsági tag jelen van. Az Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja, üléseit írásban, az ülés előtt 15 nappal összehívja, a napirendi pontok megküldésével. Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján: A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik; a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a., a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b., a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel; A. az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult; B. ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. X. A SPORTEGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 23. § A Sportegyesület jogi személy, amelyet az Elnökség tagjai önállóan képviselnek. A Sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 1. A Sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a., tagsági díjak (pártolói hozzájárulások), b., alapítványok és közérdekű kötelezettségvállalások, c., rendezvények bevételei, d., gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek, egyéb bevételek. 2. A Sportegyesület vagyona: a., készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg), b., ingatlan- és ingó vagyona. A Sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Sportegyesület tagjai a tartozásaiért -a befizetett tagdíjon túlmenően- saját vagyonukkal nem felelnek. A Sportegyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében kiegészítő tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, amely azonban nem lehet a Sportegyesület fő tevékenysége. A Sportegyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdasági vállalkozási tevékenységként a Sportegyesület vállalatot létesíthet magán-, illetve jogi személyekkel, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet. A Sportegyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. A Sportegyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. A Sportegyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi, különös tekintettel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire. A Sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a Sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a Sportegyesület alaptevékenységének minősül. A Sportegyesület a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel harmadik személynek okoznak. XI. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 24. § A Sportegyesület általános képviseletét az Elnök és az Elnökségi tagok önállóan látják el, a Sportegyesület bankszámlája feletti rendelkezést az Elnök bármely Elnökségi taggal, vagy a két Elnökségi tag együtt gyakorolhatja.
XII. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 25. § A Sportegyesület megszűnik: a., feloszlásának a Közgyűlés által történt kimondásával, b., más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével, c., feloszlatásával, d., a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) szerinti felszámolással, e., megszűnésének megállapításával. A Sportegyesület az első bekezdés a-b) pontja szerinti megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a Sportegyesület vagyonáról a Közgyűlés nem rendelkezik, a vagyon – a hitelezők kielégítése után – állami tulajdonba kerül, és sportcélokra kell fordítani. A Sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. A Sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az Alapszabály felhatalmazása alapján, a Közgyűlés határozatával jogi személlyé nyilvánított szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a Sportegyesület kezesi felelőséggel tartozik. XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § A jelen Alapszabályt a Sportegyesület Közgyűlése 8/2006. számú közgyűlési határozatával 2006. szeptember 15. napján fogadta el. …………………………………... elnök Fülöp Miklós ………………………………….. ………………………………….. hitelesítő hitelesítő Szemán Róbert Halgas Csaba
………………………………….. jegyzőkönyvvezető Fülöp Ildikó
|
|
E-mail