Nyitólap
Szakosztályaink
Rendezvényeink
Sportközpont
Fórum
 
 

Hegyikerékpár

Magunkról
Csapattagok
Dicsőségfal
Rólunk írták
Fotóalbum

Kajak - kenu szakosztály

Sárkányhajó

Hegymászó és Túra Szakosztály

Atlétikai szakosztály

Tájbringa szakosztály

Triatlon szakosztály

Labdarúgó szakosztály

Gyorstollaslabda

Water Bike Szakosztály

Egyéb hírek

Merkapt SE
   
Szavazógép
Weboldalunk melyik részét szoktad látogatni?
    Atlétika
    Hegyikerékpár
    Hegymászás és túra
    Kajak-kenu
    Sárkányhajó
Hegyikerékpár
Balaton Bike Fest 2010

Mivel a Balaton Bike Fest keretei között megrendezett Balaton maraton erdményei napokkal a verseny után sem elérhetőek, így azokról beszámolni nem tudunk, de, hogy mégis legyen olvasnivalónk arról három csapattársunk Gaál Tomi, Volf Ancsa és Háden Tamás gondoskodott:

Tomi élményei:

2010 június 09. és 13. között lett megrendezve immár második alkalommal a Balaton egyik legnagyobb kerékpáros rendezvénye a Balaton Bike Fest. A rendezvénynek a Balatonfüred és részben Tihany adott otthont. Az öt nap alatt a kerékpársport különböző ágait képviselő versenyzők vehettek részt a versenysorozatokon, ki- ki, a maga kategóriájában. Képviseltették magukat a Downhill, a Dirt, a Triál, az XCO, a Tereptriatlon, az országúti kerékpárosok és persze a hegyikerékpárosok közül a maratonisták. Csapatunk képviselői számára a vasárnap megrendezésre kerülő Balaton Maraton volt a fő esemény. A szervezők gondoskodtak a csak túrázni érkező vendégek szórakoztatásáról is. A terepre vágyóknak a Balaton felvidéken szerveztek különböző nehézségű csillagtúrákat nappal és éjszaka, az országútón tekerőknek pedig különböző távon un. Balaton kerülő túrákat, és a bringa expo sem maradhatott el ahol megcsodálhattuk a kiállítók portékáit, amelyekből vásárolni is lehetett.

A fesztiválon való részvételt már régóta terveztük, és egyeztetések után, két részletben pénteken hat fővel képviseltette baráti társaságunk magát a rendezvényen. Az eredetileg Balatonalmádiban lévő szállásunkat technikai problémák miatt elvetettük, így péntek de.11 órakor álltunk neki Judittal új szállást keresni, hogy mire a többiek megérkeznek legyen hol megpihenni. Szerencsére elég hamar találtunk egy megfelelő szállást, ahol fogadni tudták társaságunkat és a bringákat is eltudtunk helyezni.Külön vonzó volt, hogy pár száz méterre voltunk csak a parttól. A gyors beköltözés után Judittal nekivágtunk a meghirdetett csillagtúra egyikének.

balaton bike fest

A „Kilátó” túrát elsősorban haladó montisoknak ajánlották, nem csak a táv relatív hossza, hanem a nagy szintemelkedés miatt. A túra érintette a környék legnagyobb hegyeit és a legszebb panorámával rendelkező kilátóit. Csapatunk három túrázóból és két vezetőből állt, akik kalauzoltak minket utunk során.A túra meredek mászásokról, majd élvezetes technikás, néhol egy nyomsávos lejtőzésekről szólt. A táv végül 44 km lett és 3 óra 20 perc körüli nettó idővel tettük meg. Megjegyzésként egész hétvégén hőségriadó volt, pénteken és szombaton 30-35 fokos meleggel. A túráról visszaérkezvén gyorsan rendbe szedtük magunkat és kerékpárjainkat, találkozunk immár megérkezett barátainkkal, majd vacsora után ismét egy újabb de most már éjszakai túrára indultunk.

Ez a túra elméletileg 30 km-es lett volna, de kicsit, a hegyen lévő körülmények miatt rövidítettek rajta. Közepesen technikás terepen haladt, de az éjszakai viszonyok néha még a tapasztaltabbakat is megtréfálták. Szintén két vezetővel indultunk neki a távnak, de csapatunk először 19 majd 15 főből állt. Négyen csak egy könnyebb szakaszt vállaltak be. A túra hangulata fantasztikus volt, sötétben kicsit minden más, érdekesebb, izgalmasabb főleg a gyengébb teljesítményű lámpákkal. Egy helyen volt egy utat teljesen elfoglaló jó nagy pocsolya és mivel lusta voltam megkerülni így bevállaltam, majd a dagonya felénél elkezdtem gondolkozni hogy jó ötlet volt e, mert mindenem sáros lett a hajtóműig érő fekete büdös mocsári létől. De legalább ezek után tudták: lámpa nélkül is megvagyok. Éjfél után Füredre visszaérve a helyi MOL kútnál próbáltuk valamennyire rendbe tenni a bringákat.

szülinap

Szombati napra különleges programot nem terveztünk, gondolván pihenjünk a vasárnapi versenyre. Csapatunk kiegészült még három meglepetés barátunkkal, akik a vasárnap lévő szülinapomat jöttek megünnepelni. Volt evés ivás, szülinapi torta meg minden, de én azért vigyáztam, hogy nagyon ne ázzam el, és hogy vasárnap a nagy melegben a versenyen való részvételem is akadálymentes legyen. A vasárnap megrendezésre kerülő Balaton maratonon a csapatból rövidtávon Ondok Laci és Háden Tamás indult, Bartos Judit pedig még csapaton kívül, míg középtávon Volf Ancsa és én. Eredetileg variálgattam, hogy közép vagy hosszútávon induljak e, mivel egyszer van szülinapom és ez milyen jó ajándék magamnak, de nagy melegre való tekintettel a középtáv mellett döntöttem.

A rajtnál volt egy kis galiba, mivel az eredetileg tervezett rajthely a Tagore sétány helyett a Sundance park lett az indulás helye, de végül mindenki megtalálta a helyét. A rajt fél órát csúszott így a rekkenő melegben fél 11 kor indultunk. Én kicsit elbeszélgettem a rajtot, és a záró quad-os után indultam, de szerencsére megvárták, míg a rajtvonalon áthaladok.

balaton bike fest

A középtáv lassú felvezetéssel Balatonfüredet elhagyva, többnyire köves sziklás folyamatos emelkedésű úton érte el Hidegkút települését. Innen tovább emelkedve a Recsek-hegyre kapaszkodott fel, majd innen visszafordult Hidegkút irányába, majd a Tormán-hegyi murvabányát érintve, egy gyors köves/sziklás lejtőn a Balatonfüredet északról határoló gázpászta útjáig ereszkedett. Ezt követően ismét a Recsek-hegyet vette célba. Miután ismét elérte a hegytetőt, egy gyors lejtőn a Kéki-völgy jött, amit a Sándor-hegy, majd egy technikás lejtő után a Koloska-völgy követett. Rövid aszfaltos szakasz a frissítőig ahonnan leágazva, két nyomsávos földúton érte el Veszprémfajsz határát. Miután visszafordult a Nagy-Som-hegyen át a hidegkúti frissítőhöz érkezett. Ezt követően a rövidtávéval megegyező szakaszon haladt a Nagy-Gelláig. Az elágazás után a Róka-hegy majd Hosszú-hegy következett, miután a Zádor várat érintő kavicsos úton haladt. Ez a szakasz a vászolyi frissítőig többnyire kavicsos/sziklás és jó tempóval tekerhető. A frissítőpontot és Vászolyt elhagyva már csak kisebb emelkedők vártak leküzdésre, hisz a táv utolsó harmada többnyire a borospincékhez vezető, kavicsos utakon szintemelkedés nélkül haladt a célig.

balaton bike fest

A pályák nagyrészt két nyomsávos földes, kavicsos sziklás erdei utakon haladtak. A nagy melegben szép nyugodt tempóval indultam és folyamatosan előzgettem először a lemaradó rövidtávosokat, majd a középtávos versenyzőket. Nagyon sokan nem számoltak ezzel a tikkasztó időjárással és a táv felénél már járni is alig bírtak. Én próbáltam megfontoltan nyugodtan versenyezni, folyamatosan pótolni a folyadékot és a tápanyagot. Igazán nagyon kemény hírtelen szintemelkedés nem volt, inkább folyamatos hosszú emelkedők.

Rengetegen előztek ész nélkül a hosszú lejtőzésekkor, majd a lejtő aljában csoportosan gumit szereltek a felütéses defektek miatt, és néhány hatalmas esést is láttam hasonló okokból. Szerintem nagyon jó verseny volt, a pálya élvezetes, jól volt jelölve szalagozva, táblázva. Persze néhányan sérelmezték, hogy nagy tempóban eltévesztették a kanyart mert nem látták a szalagot, de hát mindenkinek nem lehet tökéletes. A 75 km-es távot végül 4 óra 18 perc alatt sikerült teljesítenem, ami számomra egy nagyon jó eredmény. A verseny után a versenyközpontban még zajlottak a triál döntök, és így nagy csodálattal figyelhettük, hogy ezek a srácok milyen hatalmas technikai tudással rendelkeznek a maguk területén.

Jövőhéten Vértesbogláron folytatjuk!

balaton bike fest

Ancsa így látta:

Balaton Maraton-először és utoljára

Laza másfél órás autókázás után 9-kor értünk le Füredre. Jó hangulat, nagy nyüzsgés, és még nagyobb meleg fogadott. A sátorban találkoztam a többiekkel, a nem kevés várakozási időt beszélgetéssel ütöttük el. A rajtszám és a chip átvétele simán ment, de mint hallottam sok bonyodalom volt (pl. elfogyott, ott nyomtatták helyben , stb ?!), így szerencsésnek érezhettem magam, hogy csak 15 percet álltam sorba. Közben bemondták, hogy a rajt csúszik.Sebaj, lesz idő bőven egy kis bemelegítésre, stb. Bár a nagy hőségben inkább már mentem volna...

 balaton bike fest

Lassan eljött a rajt ideje, a tömeg szépen gyülekezett. A sípszó után elindultunk. Én csak ráérősen tekertem, remélve, hogy jó erőbeosztással  bírni fogom a 77 km-t. A pály nagyon tetszett , minden típusból volt egy kis ízelítő. Kis köves, nagy köves, süppedős sóderes, ágas-bogas, időnként fél pályát eltakaró szúrós bokros, legelős (a füvest hívom így:-)), élvezetes, gyors single track-es, nagyon porzós, hatalmas pocsolyás és végül - igaz csak egy nagyon rövidke pár méteres részen -, de a "jégkorcsolyás" :) Én még ilyen nagyon csúszós sárral életemben nem találkoztam :D

A kijelölés rendben volt, egy kis odafigyeléssel nem lehetett eltévedni, lendületből továbbszállni annál inkább. A frissítőkön segítőkész emberkék próbáltak  "leitatni", megetetetni, láncot kenni. Kb. 40 km tájékán kezdtem irigykedni a rövidtávosokra és erősen próbáltam kiverni a fejemből a hűs vízben lubickoló bringások képét...

balaton bike fest

Egyre többet fészkelődtem tekerés közben, a derekamon kívűl a csuklóm és a karom is kezdett tiltakozni. A torkom porzott, mint az út néhol, hiába ittam sokat. 50 km körül már kedvem lett volna a bringát a bokorban hagyni, és hívni egy taxit :DDD Persze tekertem tovább, "megtudodcsinálnimegtudodcsinálnimegtudodcsinálni"... Ez vitt előre.

60 km-nél kezdtem kicsit észhez térni, erőt adott, hogy már csak 17 km van hátra. Az utolsó harmadban már nagy emelkedők nem voltak, így elég jó tempóban sikerült bekerekeznem. Leadtam a chipet, ittam egy izót, ledőltem a fűre, aztán jöhetett a szendvics és a sör :)

A km órám szerint 5.14 az időm, de mivel master női eredmény este 6-ig nem került ki a táblára, így nem tudom hányadikként értem célba. Az eredményhirdetés, - ill. nem hirdetés külön megér egy misét -, mindenkinek szívből ajánlom a bikemag  fórumát!

Igazából tetszett volna a verseny - tudtam, hogy nem lesz kaja meg polo, stb.- de, hogy 4500 Ft-ért még eredmény sincs, az már minősíthetetlen!!! Emiatt nagyon keserű szájízzel jöttem haza, csak magamnak örömködök, hogy letekertem :)

Tamás beszámolója:

A tavalyi első versenyem helyszínén izgalommal vártam csapattagsági bemutatkozásomat. 

Megérkezés rendben, árnyékos parkoló megvan, gondoltam innen már egyszerű az út a rajtvonalig! Tévedtem! Sajnos, a 2009-ben első alkalommal rendezett esemény sikeres szervezését sikerült alul múlni… Sorban állás, bizonytalanság, fejetlenség, a rajtszám átvételnél. Hogy mi okozta? Semmi nem volt előkészítve. Várakozás közben a szervezők már jelezték a csúszást, melynek felelősségét próbálták elhárítani… (no comment) 

Az utolsó technikai simítások alkalmával találkoztam Ancsával, Lacival, és Tomival így meg tudtuk beszélni a közös indulást! Ez részben sikeres volt, hiszen Ancsával együtt éltük meg a tolongás okozta izgalmakat, míg Laci pár méterrel előttünk látótávolságban volt. 

Idei évben a rajt „felkerült” a sétányról, a fürdő előtti területre. Hiba volt! Keskeny, rövid területet sikerült kialakítani. A fejetlenséget fokozandó, elmaradt az ígért beszólítás (profik, hosszú, közép, rövidtáv sorrendben)! Így halvány sípszóval jelezve, nagy melegben indult a verseny!

Rajt után nem sokkal, miután Lacit utolértem (gondoltam fokozom az izgalmakat) bemutattam egy fél lefordulást a bringáról köszönhetően a tolakodásnak (leszorítottak) valamint a vízelvezető ároknak. Az első kb. 11 km emelkedő volt némi lejtővel színesítve. Itt Lacival felváltva „húztuk” egymást. Az esőzések okozta tájrendezés „jótékony” hatását lehetett érezni, sok helyen igen köves pattogós volt a talaj. De ez csak az izgalmakat fokozta.

Egy tempós egyenes szakasz után sajnos elszakadtunk egymástól, mint utólag kiderült ezt egy defekt okozta. A rövidtáv útvonala igen tempós jól tekerhető volt. Frissítőállomások jól ellátottak, az ott tartózkodó rendezők segítőkészek voltak. A táj szépségeiben és változatosságában is lehetett gyönyörködni. Szerencsére a tavalyi szinte teljes pályás dagonyázás elmaradt.

A kezdeti mérgelődést egy idő után sikerült teljesen elnyomni, és megjött az „elgurult a gyógyszerem” hatás is, így mindent kiváltott a tekerés és a koncentráció, melyre azért szükség is volt. Ancsa leírása a tájra vonatkozóan mindent elmond, ezt fokozni nem lehet. Szerencsére sikerült minden nehézség, illetve hullámvölgy nélkül jó tempóban letekernem a távot, így a célba érkezés után elégedetten szálltam le a bringám nyergéből. Összességében a rajt után egy jó versenyt sikerült rendezni, kár a kezdeti nehézségekért.

Jövőre is ott a helyem a rajtvonalon!

Beszámoló: Gaál Tamás, Volf Annamária és Háden Tamás

Fotók: X-Iont.hu

2010.06.14 16:34:42   |   Vissza
1. Miki 2010-06-15 14:06:44
Tomikám! Kicsit megkésve, de isten éltessen! :-)
2. Laci 2010-06-15 17:19:59
Tomi! Boldog szülinapot utólag is. Minden résztvevőnek gratulálok, de Ancsa előtt le a kalappal!

Szóljon hozzá!
Név
E-mail
Milyen nap van ma?
E-mail | Oldaltérkép | Kezdőoldal | Kedvencek közé | Pannon Set