Ukránnal (Práczky Karesz) vágtunk neki a 37 kilométeres bringa útnak, hogy megcélozzuk a 6. Sülysápi futónap rendezvényt. Nyári meleget jósoltak aznapra és tényleg nem tévedtek.

A rajt előtt 20 perccel sikerült odaérnünk, gyors regisztráció, öltözés, aztán futás a rajthelyre. "Egy perc a rajtig!"-hangzott a speaker hangja. Karesz megjegyezte, hogy azért indulhattunk volna egy kicsit korábban is...Minek, ideértünk, nem? :) Melegítésre nem jutott idő, de úgy gondoltuk a tekerés a célnak megfelel, és tényleg.

Egy kör a füves focipályán, majd egy meredek kaptatóval ki a "körre", amiből négyet kellett teljesíteni. Na ekkor döbbentünk rá, hogy sok vízszintes szakasz nem lesz ezen a versenyen. Az útvonal pazar volt, minden "mászásért" járt egy kis "down hill". (A montis olvasóktól én kérek elnézést, valójánan ezek csak kis "kitüremkedések voltak, melyek a futóembert képesek kétvállra fektetni....)

Szinte üvöltött a csend, az ügyesebbek próbáltak a fülükön is levegőt venni, csak a RunKeeperes spiné hangja hasított az éterbe, jelezve, hogy az első kilométerünket 4 perc 5 másodpercre abszolváltuk. Ez óvatosságra intett jelenlegi formám tükrében, egy hat fős bojra zárkóztam fel ekkor, az élmezőny távolodni látszott, bár nem lehetett tudni, kik futják közülük a 10,7 kilométert, vagy kik a váltók kezdőemberei. Az első néhány kilométer hamar elrepült.

Egy kis híd után megkeztük a mászást, éreztem, hogy fegyelmezetten futok semmi kapkodás, éreztem hogy a következő kör is menni fog, és azt is sejtettem, hogy az egyre melegedő időben a harmadik kör lesz a kritikus és ez be is következett. A többiek leszakadoztak én is kezdtem lassulni, bár nem éreztem klasszikus elhajlós fáradságot. Tudtam, hogy a megfelelő frissítés nagyon fontos, így nem a vizespoharaknál próbáltam faragni az időmből, kezdem az utólsó körre koncentrálni, melynek kezdetekor 4:13-as átlagra álltam, ami másfél órán belüli eredménnyel kecsegtetett.

Az emelkedő tetején éreztem: "Innen már besiklok" (Bondor István pilóta a BB-n). Egy csinos hölgyet köröztem le a kis hídon, bíztattam, mire ő gratulált a harmadik helyemhez. Egy kicsit sikerült is gyorsulnom a végére, így 1:27:34-el estem be két fiatal atléta után a célba. Gyors frissítés, nem állhatok meg, mert kislányom és feleségem hat kilométerre innen ülnek egy cukrászdában, ahova az idei Anyák Napját szerveztük. Jól esett a fagyikehely, gyors búcsú, majd futás vissza a  versenyre, ahol Karesz (1:59) és a babgulyás már vártak.

Hibátlannak éreztem a napot, még akkor is, ha a menzán ülve az eső is bekopogott egy gyors zápor formájában. Az eredményhírdetésre kiderült az ég mellett az is, hogy a senior I. kategóriát sikerült megnyernem, újabb aranyat szerezve ezzel a Merkaptnak :P. És amit nem gondoltam volna a 33 km futás után, hogy a tekerés is jól fog esni hazafelé...

Jövőre, ha csak lehet újra eljövünk erre a remek hangulatú, profi módon szervezett versenyre. Gyertek Ti is! :)

Beszámoló: Kasa Tibor