Első alkalommal került megrendezésre a Merkapt Szilveszteri Futás Budapesten, a Merkapt Maraton Sportközpontban. Szilveszterkor számos esemény közül válogathat a futótársadalom, ezt a kínálatot színesítettük tovább a versennyel, amivel reményeink szerint sikerül hagyományt teremteni.

Az óriási kínálat ellenére rengetegen voltak kíváncsiak erre a nem mindennapi kezdeményezésre: vajon hogyan lehet Kőbányán a gyárnegyedben terepfutást rendezni?  Sokan nem is hitték el, hogy ez lehetséges, és csak a futás közben szembesültek vele, miután felkapaszkodtak a pincerendszer bejárata melletti „siratófalon”:-)

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen 10 órakor a 4 km-es táv rajtjával vette kezdetét a verseny. Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, gyönyörű napsütéses időben „dörrent el” a játék startpuska, és elindult a mezőny az atlétikai pálya melletti füves területről. Ennek a távnak a pályája viszonylag könnyen futható volt, a focipályát, illetve az egész sportközpont területét futották körbe a résztvevők, sokan a 8 lm-es táv bemelegítésének szánták.

A férfiaknál a távot Pelsőczy Attila (ELTE Sashegyi Gepárdok) nyerte, a hölgyeknél pedig Schweigert Árpádné (Nike Futóklub) lett a győztes.

Az utolsó futó beérkezése után elrajtolt az ovis, illetve kisiskolás futás, itt egy kört (465) métert kellett teljesíteniük a legfiatalabb résztvevőknek.  Nem sokkal a célba érkezés után megtörtént a kicsik eredményhirdetése, ahol éremmel, és oklevéllel díjaztuk a legjobb ovisokat, illetve iskolásokat.

11 órakor rajtolt el a 8 km-es táv, ami próbára tette a tapasztaltabb futókat is. Ezen a távon mindenféle terepviszonnyal találkoztak a résztvevők, a salaktól a földön, kavicson, macskakövön keresztül, egy rövid aszfaltos szakaszig. És ha ez még nem lett volna elég, komoly szintkülönbséggel is meg kellett küzdeniük, a már korábban említett kaptatón, és az ahhoz vezető pallón hatszor is fel kellett kapaszkodniuk (szó szerint!) a versenyzőknek.  Jómagam az emelkedő tetején irányítottam a futókat, közben többen is életveszélyesen megfenyegettek a pálya vonalvezetése miatt, de utólag persze már mindenki pozitívan értékelte, hogy egy igazán kemény versennyel vehetett búcsút az óévtől.

A hosszabb távon egy igazán szoros befutónak lehettünk a szemtanúi, kemény hajrában végül Szabó Gábor (ELTE Sashegyi Gepárdok) utasította maga mögé a 4 km-es táv győztesét, Pelsőczy Attilát (ELTE Sashegyi Gepárdok). A hölgyeknél a szintén ELTE-s (ELTE BEAC Polythlon) Kiss Mirella lett magabiztosan az első.

A Merkapt Maraton Team versenyzői is eredményesen szerepeltek, 4 km-en Kovács Sándor abszolút 3., kategóriájában 2., Patai Valéria pedig abszolút 6., kategóriájában 1. helyezést ért el.

Végül egy kis statisztika: a 3 távon összesen 126 versenyző ért célba. 120 szelet zsíros kenyér, rengeteg keksz, csoki, süti, mazsola, ásványvíz és forró tea fogyott, a tombolán pedig több mint 30.000 Ft értékben sorsoltunk ajándékokat!

Köszönöm mindenkinek, hogy eljött és részt vett a versenyen, akár versenyzőként, akár szervezőként. Remélem jól éreztétek magatokat! Jövőre (illetve már idén) veletek ugyanitt! BUÉK!:-)

Beszámoló: Beda Szabolcs
Fotók: Stempin Zoltán

Kiss Mirella (8 km női győztes) beszámolója:

A futók szokása, hogy az évet, mintegy megkoronázva, futással búcsúztatják. Sok-sok versenyt rendeznek meg Szilveszter napján, persze ilyenkor én is választani szoktam egyet, amire szívesen elmegyek. A Merkapt Szilveszteri futásra egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet. Ami szempont volt, hogy valami új pályán fussak, ne túl hosszút (mert két hete maratonoztam, és még kicsit fáradtak volta a lábaim), közel legyen, és a pénztárcám se ürüljön ki az év utolsó napjára. Megnézegettem a különböző versenykiírásokat, és végül ez nyerte el a tetszésemet. Mind árban, mind pályaleírás szempontjából, mint helyszínben ez volt a legvonzóbb a kínálatban.

Nem ismertem a pályát, de azért próbáltam előzőleg érdeklődni, hogy lesz-e benne emelkedő, nehezen futható-e, vagy egy könnyed 8 km-es versenyre számítsak? Beda Szabolcs tájékoztatott arról, hogy nem lesz könnyű verseny, számítsak egy-két nehezebb részre. A versenyközpont a Merkapt épületében volt található. Kényelmesen kialakított öltőző, kellemes hangulat, zene várt minket. A nevezés könnyen zajlott, nem kellett sokat sorban állni. A versenyközpontban ki volt táblázva a pálya, bár fogalmam sem volt, hogy mi vár rám.

A rajt előtt Beda Szabolcs főszervező elmondta szóban is a pályaleírást, és ekkor döbbentem rá, körülnézve, hogy nem lesz ez annyira könnyű, mint ahogy elterveztem. Eltévedni nem lehetett, mert az útvonal végig ki volt szalagozva, és kritikus részeken pedig a rendezők irányították a versenyzőket. De egyébként elég volt követni az előttem futókat. Hat kört kellett megtenni ezen a pályán.

Az igazat megvallva, nem szeretem a köröz-öttes versenyeket, a 3. körtől már unni szoktam a pályát. De ezt a pályát nem lehetett megunni, annyira változatos volt, és arra is kíváncsi voltam, mennyi szufla marad még bennem a következő körben, amikor újból fel kell mászni a pallón. Hát igen, magára a dombocskára sem volt könnyű felfutni, de amikor a pincékhez értünk, és a rendező mutatta, hogy fussunk fel a pallón, kissé megijedtem. De a második körben kimondottan vártam, és az utolsó körökben pedig versenytársaimmal a lefelé úton versenyeztem, hogy én érjek hamarabb a pallóhoz. Nagyon örülök, hogy sikerült nők közül elsőként célba érnem, különösen így, hogy ez volt az első Merkapt Szilveszteri futóverseny. 

A mezőnyt elnézve voltak jó futók, de az utolsó körben már biztos voltam a győzelmemben, mert az egyik fordítónál láttam, hogy mennyi előnyöm lehet. Az iram elég egyenletes volt, körönként 1-2 másodperc eltérés volt csupán, bár a tempó lehetett volna gyorsabb is, bár a fiúk azt mondták, hogy egy ilyen terep felér egy 10 km-es síkfutással.

A szervezéssel teljesen meg voltam elégedve. Amíg az eredményhirdetésre vártunk, addig terülj-terülj asztalka fogadott minket a meleg helyiségben. A szervezők meleg teával, ásványvízzel, édes sütikkel, mazsolával, gyümölccsel és óriási hagymás zsíros kenyerekkel vártak minket. Semmiben sem szenvedtünk hiányt, sőt még a hangulatot tovább fokozta a kellemes zene, ami szólt a teremben. A klubhelyiség elég tágas volt arra is, hogy egy kicsit beszélgessünk, ünnepeljünk, és közösen elbúcsúztassuk a 2011-es esztendőt.

Remélem, lesz folytatás, mert 2012-t is méltóképp futással szeretném búcsúztatni!

Szabó Gábor (8 km férfi győztes) beszámolója:

Nagyon tetszett a változatos terep, jó néhány meglepetés ért a futás során. Igazi atlétika pálya feeling után gyártelep, majd múlt század eleji pince, macskakő-szerű zegzugos utcácskával... A pálya ennek megfelelően nem kifejezetten gyors volt, inkább technikás. Szerencsémre pont az ilyen talajra való terepfutó cipőt hoztam magammal, így viszonylag magabiztosan mozogtam a legcsúszósabb részeken is.

Pelsőczy Attilával futottunk a versenyen végig fej-fej mellett, egyik körben nekem ment jobban, a másikban neki. Végül egy nagy hajrá során nekem volt "szerencsém", de ugyanúgy Ő is nyerhetett volna. Mindenesetre ez a remek verseny az egyik állomás, ahol az út végén remélhetően egy nagyszerű csúcsforma vár majd tavasszal.

Maga a szervezés nagyszerű volt, eltévedés, időbeli elcsúszás nem volt, és ahogy én láttam, mindenki jól érezte magát. Beda Szabolcsnak ezúton is gratulálok, hisz nagyon rövid idő alatt remek szervezést produkált. Igazán hangulatos zárása volt a verseny a 2011-es évnek.

Részletes eredmények itt találhatók!