Nyitólap
Szakosztályaink
Rendezvényeink
Sportközpont
Fórum
 
 

Hegyikerékpár

Kajak - kenu szakosztály

Sárkányhajó

Hegymászó és Túra Szakosztály

Csapattagok
Kapcsolat
Fotóalbum
Alapfokú sziklamászó tanfolyamok 2011

Atlétikai szakosztály

Tájbringa szakosztály

Triatlon szakosztály

Labdarúgó szakosztály

Gyorstollaslabda

Water Bike Szakosztály

Egyéb hírek

Merkapt SE
   
Szavazógép
Weboldalunk melyik részét szoktad látogatni?
    Atlétika
    Hegyikerékpár
    Hegymászás és túra
    Kajak-kenu
    Sárkányhajó
Hegymászó és Túra Szakosztály
Ismét Ausztria legmgasabb csúcsa: Grossglockner a normál úton

Baráti körben elterveztük, hogy megpróbáljuk normál útvonalon megmászni Ausztria legmagasabb hegyét a 3798 méter magas Grossglocknert. 9 fős csapatunkból ketten (Ildi, Majré) képviseltük a Merkapt SE hegymászó és túra szakosztályát.

grossglockner

Július 1.-én este indultunk útnak Rózsa, Gábor, Zoli és Én, hogy neki vágjunk a Grossglockner meghódításának. Hajnali háromkor meg érkeztünk a Lucknerhausig ami 1920 m-en található. Itt csatlakoztak hozzánk még négyen (Dóri, Peti, Vitya és Latyi). Ők a házban töltötték az éjszakát, mivel péntek estére már ki is értek. Mi az autóban aludtunk reggelig. Majd korán reggel Majré is megjelent a színen. Az idő nagyon szépnek ígérkezett. A hegyet a felkelő nap sugarai kezdték megszínezni. Lenyűgöző volt a látvány. És egyben olyan távolinak tűnt a csúcs.

Reggeli után összeszedtük cuccainkat, majd nekivágtunk a hegynek. Először egy széles ösvényen haladtunk, ami fokozatosan emelkedett. Lassan, egyenletes tempóban próbáltunk haladni a nagy, nehéz zsákok miatt. Közben csodáltuk a tájat. A zöld dombok, sziklatornyokkal, csörgedező patakkal pazar élményt nyújtott.

Grossglockner

Lassacskán aztán elértük a Lucknerhüttét (2241 m). Itt egy 10 perces pihenőt tartottunk. Próbáltunk megszáradni, mert az idáig vezető út elég izzasztó volt és ez a továbbiakban sem ígérkezett könnyebbnek, sőt a neheze még hátra volt. Útközben játszadozó Mormotákra lettünk figyelmesek. Gyorsan elő is kerültek a fényképező gépek. Addig amíg fotóztunk legalább szusszantunk egy kicsit. Az idő még mindig jó volt, bár a felhők elkezdtek lassacskán gyülekezni.

Grossglockner

Hamarosan elértük a Stüdlhüttét (2802 m). Egy órás pihenő következett. Hogy új erőre kapjunk sörrel és meleg levessel pótoltuk az elveszett energiákat.

Grossglockner

A Hüttéből kinézve hóesés látványa fogadott bennünket. Így melegebb és vízhatlan ruhába öltöztünk majd a beülőnket is felvettük, hogy ne a Gleccser előtt keljen ezzel időt tölteni a nem túl kellemes szeles hóesésben. Az eszközök elrendezése után tovább indultunk egy meredekebb és kövesebb szakaszon. Közben elállt a hóesés és a nap is kisütött. A felhők eltűntek a fejünk felől így újból vetkőzés következett. Kb. 30 perces gyaloglás után aztán elértük a hómezőt.

Grossglockner

 
Innen már jól látszott az első cél állomásunk az Erzherzog-Johann-Hütte. Hágóvasat vettünk, összekötöttük magunkat és indultunk is gyorsan. Majré és Én egy partiban haladtunk kényelmesen felfelé. Egyre feljebb és feljebb jutottunk. A Grossglocknert folyamatosan szemmel tartottuk.

Grossglockner


Egyszer felhőben volt egyszer meg előbukkant. Az időjárás változékonyabbra fordult, de szerencsére erős szél nem volt. Mögöttünk a Gleccseren egyre több kötél parti ballagott felfelé.

Grossglockner

Lassacskán elértük a szikla falat, ahol felvettük a klettersteig szettünket és a drótkötélben biztosítva magunkat haladtunk a Hütte félé.

Grossglockner

Egy kicsit lassabban tudtunk haladni, mivel elég sok ember összegyűlt a klettersteig résznél. De szépen sorban küzdöttük fel magunkat. A csapat már eléggé fáradt volt, de hamarosan azt vettük észre, hogy az Erzherzog-Johann-Hütte oldalánál vagyunk ami 3454 m-en fekszik.

Grossglockner

Ennek nagyon megörültünk. Majd még maradt annyi energiánk, hogy készítsünk szebbnél szebb fotókat. A hegy egy „karnyújtásnyira” volt tőlünk. A szemünket sem tudtuk levenni róla, csak csodálni tudtuk. És örültünk, hogy idáig feljutottunk. Legalábbis nekem nagy élmény volt, mert ilyen magasan még nem voltam. És hogy az éjszakát is itt töltjük ezen a szinten az egy külön élmény.

A bámészkodás után bevonultunk a házba melegedni. Majd elfoglaltuk a szállásunkat, ahol az éjszakát töltöttük. Egy kis pakolászás után még lementünk vacsorázni, majd lassan ágynak dőltünk, hogy másnap fitten, kipihenten nekivághassunk a kitűzött célunknak.

Tóniék tanácsát követve Majréval az öt órai indulást tűztük ki célul. Korábban keltünk,  hogy megnézzük milyen az időjárás.

Grossglockner

Sajnos én képtelen voltam felkelni. Egész éjszaka nem tudtam aludni és a fejem is szörnyen hasogatott. Első gondolatom az volt, hogy nekem ebből nem lesz ma csúcstámadás. Nem éreztem értelmét, hogy ilyen szenvedősen nekivágjak a nem túl könnyű útnak. Ezzel az érzéssel nem voltam egyedül, ami egy kicsit vigasztalt. Valahol tudat alatt tudtam, hogy ez a helyes, de közben csalódást is éreztem magammal szemben. De hát mit is várhattam, ez volt az első éjszakám ilyen magasan. A vége az lett, hogy a csúcsnak Majré, Gábor és Zoli vágtak neki. A többiek le is vonultak a hegyről és elindultak haza. Rózsa meg Én a házban vártuk a triót, hogy visszaérjenek. Közben sikerült helyrejönnöm így mi is elindultunk a csúcs felé egy kis sétára. Közben néztük a kötélpárokat. Rengetegen indultak a csúcsnak. Mintha valami autópályán lennének az emberek. Jöttek mentek. Lassacskán visszaballagtunk a házba és Rózsával nyugtatgattuk egymást, hogy végül is kb. 3500 m-en mi is jártunk. Az a maradék 298 m már mindegy.:-) Így elsőnek ez is megteszi. Viszont ismét új tapasztalatokat szereztem, ami még biztosan jól jön a további tervekhez, amiből nincs hiány. :-) És erről a csúcsról sem tettem le, sőt… :-)

A csúcstámadás élményeiről Majré beszámolója következik.

Ildivel eltervezett indulási idő így el lett vetve. Nekem viszont meg kellet várni a többieket. Végül fél 7-kor hárman vágtunk neki a csúcsnak Gábor, Zoli és Én. Szép lassan kis pihenőkkel haladtunk a felfelé vezető úton. Hamarosan a kuloárhoz értünk,  ahol szerpentineket rajzolva haladtunk felfelé. A reggel 5:15 perckor induló négyes kötélpartival itt találkoztunk össze. A kuloárból kilépve láttam meg az első akadályt. A gerincre vezető nyergen legalább 4-5 kötélparti kerülgette egymást és hamarosan minket is. Mire áthámoztuk magunkat egymáson sok időt vesztettünk.

Grossglockner

A gerincre érve a szél is felerősödött. Amerre léptünk ismét ember embert ért, mint egy nagy városban. Biztosító karóról karóra haladtunk. Majd elértük a Kleinglockner csúcsát, ahol ismét pihenőre kényszerültünk a forgalom miatt. Körülbelül 20 perc várakozás után, az egyhelyben toporgás és az erősödő szél miatt gondolkodóba estünk. Zoli vissza akart fordulni, Gábor tovább akart menni. Természetesen én is mentem volna, de mégis ez egy „csapatjáték” és ha valaki már nem érzi jól magát a csapatból, azt azért mégsem hagyhatjuk. Így fájó szívvel, de a visszafordulás mellet döntöttünk.

Grossglockner

A Erzherzog Hüttéhez visszavezető út tartogatott még meglepetéseket a gerincről le érve a Sattele és Rinne között három olasz kötélpáros mászott keresztül rajtunk. Az igazi meglepetés a Kuloár tetején várt minket. Ahogy a kuloárba be nézve, körül belül 40-50 ember araszolt szépen felfelé. Mire mindenkin áthámoztuk magunkat szépen le is értünk a Kuloár aljáig. Majd vegyes érzelmekkel, gondolatokkal baktattunk a hütte irányába. A hüttéhez 11-re értünk vissza. Itt még egy kicsit átmelegedtünk, majd gyors pakolás és irány a parkoló. A hüttétől Ildivel utoljára jöttünk el. Látszott rajta, hogy hiányérzete van és bánkódik.

A Klettersteigen lefelé megbeszéltük jövünk még erre, mert ezt csak így nem hagyhatjuk. A gleccser tetején értük utol a többieket, mi több villámgyorsan haladva meg is előztük őket. A Stüdlhütténél vártuk meg Őket. Majd innentől együtt folyattuk utunkat a parkolóig. Négy órakor értük el a parkolót. Fél órás pakolászás után indultunk hazafelé. Egy darabig még együtt haladtunk az úton, majd a Kalsi elágazásnál Én Oetz felé vettem az irányt. Ildiék meg Budapest felé. Majd éjszaka mindenki szerencsésen hazaérkezett. :-)

Beszámoló: Ildi, Majré

2011.07.02 13:22:06   |   Vissza
1. Sebestyén Károly 2012-06-16 09:24:27
sziasztok! Engem is érdeklene egy ilyen túra. Érdeklődnék, hogy mik a feltételei egy legközelebbi részvételnek. Köszi Karesz

Szóljon hozzá!
Név
E-mail
Milyen nap van ma?
E-mail | Oldaltérkép | Kezdőoldal | Kedvencek közé | Pannon Set