|
Kristálytiszta nyárutó-időben került sor a nógrádi vártúrára, mely a Börzsöny keleti lábánál lévő várakat vette sorra: északon a Drégely-vár Drégelypalánknál, kissé délebbre a Csehvár Diósjenőnél, végül a legdélebbre fekvő Nógrádi-vár Nógrádon.  A Drégely-várra való feljutás a 2-es főútról nem volt egyértelmű: nincs ugyanis jelezve. Csak ha lehajtunk a főútról, be a településre (Drégelypalánk), onnan van fatáblákon jelezve, meddig lehet az erdőbe menni, ahol egy kisebb parkoló van elkerítve a vasúti sinek mellett. A túra a Schaffer-forrástól indul, piros jelzésen, végig ápolt és jól jelölt túraútvonalon, fel a vulkanikus kúpra épült várig (444m). A túraútvonal egyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik túraösvénye is. A 2,5km táv gyerekekkel 45-50 perc alatt teljesíthető volt, és a látványért megérte: páratlan panoráma tárul elénk. A vár állagmegóvása folyamatos, alsó részen helyenként kéz segítségével lehet feljutni, de legfelül ápolt környezet fogad, Szondi sírja és márványtáblája rendezett, és bejegyeztük magunkat a "várkönyvbe" is.
Kivonat a vár történetéből: Drégely várának történelmi küldetését a kényszerűség rótta rá, amikor 1552 július 6-án Ali pasa 12-14000 főnyi hadseregével megérkezett a vár alatt elterülő és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra. A sereg két hadosztálya kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt és a végvári vitézeknek innen kellett védeniök az Ipolyon túli gazdag bányavárosokat. Szondy György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra elszánt bátorsággal védekezett a túlerővel szemben.
Diósjnenőről a zöld jelzésen indul a természetvédelmi határról a Csehvárra a túra. Ez is egy jól jelzett túraösvény, mely a Csehvár előőt kettéágazik, és mi a "csúcsratörő" pirosX jelzésű túravonalat választottuk. A Csehvár (521m) felé a túraút eleinte jól járható volt, de ahogy haladtunk felfelé, teljesen összeszűkült, majd már a nyomát sem láttuk az aljnövényzettől, kerülő utat sem fedeztünk fel. Így a céltól 150m szintre visszafordultunk a gyerekekkel, mert kilátástanan küzdelemnek igérkezett az út folytatása jelzett út nélkül csakúgy felfelé. A várból mára csak egy földsánc maradványai maradtak fenn: a 20x30 méteres ovális területen a kevés falmaradványból már nem derül ki a hajdani vár alaprajza, de a körbefutó földsáncok még jól láthatók. A vár első említése 1300-ból származik. A várat 1460-ban, majd 1470-ben említik utoljára. A Nógrádi-vár (290m) Nógrád településről könnyen elérhető, a kijelölt parkolóból indulva. A vár állagmegóvása évekkel ezelőtt már elkészült, népszerű kilátóhely, sokan is voltak, akik feljöttek a kitárulkozó táj látványa miatt. Ami a látványt kissé különlegessé teszi, az az, hogy egy sík területből kiugró kúpról van szó, így amerre körbenézünk, mindenütt csak a távolban elnyúló domb- és hegyvonulatokban gyönyörködhet. A legközelebb természetesen a Börzsöny vonulatai vannak, de azokat is lágy kisső lejtős mezők választják el a várkúptól. Innen a Naszály vonulata is előtűnik már.
A vár első ispánjának nevét 1108-ból ismerjük. Ezután sok adatunk van a várral kapcsolatban, Mátyás király uralkodása alatt Báthory Miklós püspök jelentősen bővítette a várat, 1527-től királyi birtok. 1544-ben a török elfoglalta, de később 1594-ben ismét magyar kézre került. 1663-ban a török újra elfoglalta és a kezén volt 1685-ig. Ekkor egy villám felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat. A detonáció a falak jelentős részét is romba döntötte. A török ezek után magára hagyta a romos várat."
|
E-mail