Magyar kisebbségi komplexusos „sztrádavagányok” figyelem! Itt nem számít a reflex, a tuti kocsi, vagy a magabiztos arckifejezés. Nincs hova kanyarodni ha a fal négy méterre van egy 90 km/h-val haladó gépjárműtől. Ez van.

Cseh rendőrök, vontatósok készségesek és iszonyú segítőkészek, annak ellenére hogy éjjel három óra. Prágáig vontatás, alvás az autóban, pisilés bokorban, madárlátta szendvics rágcsálása, mígnem kinyit a szerviz, problémamegoldás egész napos procedúrának végeredménye: holnap reggelre itt a vontató, maraton lefújva, indulás haza. ennyi.

Néhány korsó prágai búfelejtő után, egy megértő és végtelenségig emberséges autómentősnek hála az autóbaleset után két nappal, a sörös hordó lecsapolása után eggyel, prágai knédlitől dagadó hassal enyhén másnaposan, az utolsó pillanatban sikerült benevezni és nekilátni a szokásos 42,2 km-es, távnak a prágai 26 fokos tikkasztó melegben.

(Figyelem! Ez a produkció csak tapasztalt talpalóknak ajánlott, senki ne próbálja ki az első maratonján.)

Fuss részegen, fuss könnyedén

Úgy gondoltam egy hányás esetleg belefér, ha a rendesen hűtöm magam, és pótlom az elvesztett folyadékot akkor sem száradok ki annyira, hogy ne tudnám teljesíteni a feladatot. Egy szó mint száz: nem koncentráltam a futás idejére; a táv teljesítése mellett inkább a városnézés, a knédlik fokozatos megemésztése, a nyolc korsó sör kiizzadása, na meg az életben maradás volt a feladat… de ennyit rólam.

A jelentkezés:

Rugalmas, gyors és egyszerű. Közép Európa, kevés futó (4000), így a marathon expón még az utolsó nap is elfogadják a nevezést.

Ár: 60 euró. 2006 Balaton maratonért kedvezmény: 35 euró.
(Bizonyítani sem kellett: ott virít a fejem a 2006-os eredménylista borítóján;)

Tészta parti:

Sör-banán-víz-tészta-alma-csoki, viszont mindenből szigorúan csak 1 db. Eddig még nem láttam egyszemélyes belépőt, mindenhol vihetsz magaddal egy embert. Itt nem.

Csomag:

Két póló. Egy egész jó minőségű lycra-s Adidas futó-felső, és egy pamut. Megéri a 30 eurót. Csokik-kekszek-műzliszeletek, Nevezési lapok különböző versenyekre - szórólapok - egyéb reklámvackok.

Chip:

Nincs a csomagban. Külön vehetsz, vagy bérelhetsz. "Bokára való" - tépőzáras, nem a "fűzős", viszont csak 2000 Ft... már ha meg akarod tartani.

Start: Óváros tér.

Elit hely az eliteknek, sor vége az amatőröknek - szokásos. Nemgagyi. Még a miniszter is kijött beszédet tartani. Sok mobil wc, 5 percet sem kellett várnom, pedig 4000 ember állt láncban a budik előtt. A tér nagyon stílusos, a szervezés jó: 3 perc alatt eljutottam a startkapuhoz, pedig a sor végéről kezdtem a rajtot.

Szintidő:

6 óra. Erre másnaposan is van remény. Jó ötlet a szervezők részéről, így a lassabb futók, belesétálók és a kánikulától kikészülők is bátran bevállalhatták a távot, aminek legyűrése fájdalmas, mégis örökre szóló élmény.

Futás:

Többször érintettünk ugyanazon helyeket, - ami nem lett volna rossz, hiszen a prágai belváros egyedülálló -, viszont a délelőtti  frissítés helyein a jeges víz három óra múlva ugyanott olyan volt mint a kétnapos pisi.

A kicsinek tűnő utcák miatt elég gyorsan elfogy a 42 km. A macskaköveken futni nem vészes, de számítson senki arra hogy itt futja élete leggyorsabb maratonját. A frissítőpalettán a szokásos víz és energiaitalok mellett a sör is megtalálható, ami igazán kellemessé teszi a hangulatot a szurkolók körében, és oldja a feszültséget a futók fejében -, nem beszélve a hasznosítható energiatartalmáról.

Befutó:

Az utolsó 300 méteren nagy a puccparádé. Nemzetközi maraton lévén zászlólobogtatás, kétoldalt végig fütyülés, tapsvihar, hülyülés. Érem nyakbaakasztgatás, időmérő chip leadása, banánzabálás, folyadékháztartás beindítása, nyújtás.

A győztes Helder Ornelas 02:11:49-es idővel.

A leglassabb futónak - Seeling Michaelnek - már 06 óra és 21 perc kellett.

Hirt Márton a 12. lett, ideje: 02:26:25.

Beszámoló: Mátis Bálint
Fotó: Osvay Anna