Minden idők legnemzetközibb Spanyol Kerékpáros Körversenye a címvédő Alberto Contador távolléte miatt sokesélyessé vált, ahol csalódott sztárok, visszatérő nemzeti hősök és feltörekvő fiatalok egyaránt odaérhetnek a dobogó legfelső fokára. Az alábbi összeállításban azokkal a bringásokkal ismerkedhettek meg akikről az elkövetkezendő három hét szólhat.

Alejandro Valverde (Caisse d’Epargne): Minden Vueltáról készítetett összeállítás élére a Caisse d’Epargne klasszisa kívánkozik. Mindenki Sanyija őrült 2009-es évet tudhat maga mögött. Télen még abban a reményben kezdte meg a felkészülést, hogy a Tour-on a sárga trikóért küzdhet. Aztán az Olasz Olimpiai Bizottság a Fuentes doktor nevével fémjelzett Puerto botrányhoz kapcsolta és eltiltotta az itáliai versenyzéstől, ami minden előzetes tervét felülírta. A tavasszal még Franciaországra tartalékoló Valverde pályafutása során talán a legkevesebb kilométerrel a lábában, igazán éhesen érkezik a Vueltára, ahol ha elkerüli a védjegynek számító „rossz nap” toronymagas favoritnak számít.
 
Valverde állítja: jó formában van, de hogy valójában hol tart azt nehéz lemérni, mivel nyáron mindössze két többnapos versenyen csapott össze a közvetlen elittel. A Tour főpróbán a Critérium du Dauphiné Libéré-n Gesink, Contador és Evans előtt megnyerte az összetettet. Igaz riválisai ekkor már erősen tartalékolva versenyeztek. A második nagy nyári erőfelmérő a Burgosi Körverseny volt, amely már csak időbeli közelsége miatt is sokkal mérvadóbbnak számít. Ezen Valverde a Garmin Vuelta kapitányát Tom Danielson-t és a tavalyi kiírás meglepetésemberét Ezequiel Mosquera-t (Xacobeo-Galicia) is megelőzte és az élen végzett az összetettben.
 
Az sem mellékes szempont a spanyol sztárnál, hogy lehet: pályafutása és élete lehetősége előtt áll, mivel még nem döntött a Sport Döntőbíróság (CAS), hogy nemzetközivé emeli-e olaszországi eltiltását.

Ivan Basso (Liquigas): Az idei Vuelta második legnagyobb favoritja állítása szerint sokkal jobb formában van, mint a Giro-n, ahol utóbb kiderült túlzóak voltak a vele szemben támasztott elvárások. Basso elmondása szerint tanult hibáiból és nyáron azokra az elemekre koncentrált, ahol még nem nyerte vissza régi formáját.

A Liquigas sztárjának igazi esélye csapatában és az útvonalban rejlik. Az útvonal ugyanis olyan, mintha Basso-nak találták volna ki. Öt hegyi befutó, két rövid időfutam és dombos etapok mind-mind kedveznek az olasznak, akit a Vuelta mezőnyének talán legerősebb gárdája segít. A Liquigas ugyanis semmit sem bízott a véletlenre és Kreuziger illetve Szmyd személyében két erős és tapasztalt bringást is csatasorba állított.

Cadel Evans (Silence-Lotto): Ha van ember a pelotonban akiről nem lehet megmondani, hogy mire lehet képes az Cadel Evans. A Tour-on pályafutása talán leggyengébb teljesítményét nyújtó ausztrál, ha képes lesz kiadni magából, amire képességei alapján hivatott, Madridban a dobogó legmagasabb fokára állhat. Az nem vitás, hogy Evans a mezőny legjobb „all-round” kerékpárosa, aki az emelkedőkön és az időfutamokban is a legjobb lehet.

Az ausztrálnak igazán nyerési esélyei akkor lesznek, ha a hegyekkel telezsúfolt második hét előtt rendezett valenciai időfutamon képes lesz jelentős előnyre szert tenni riválisaival szemben. Ekkor ugyanis nem lenne más feladata, mint a brutális hegyeken megérkezni a legjobbakkal. Mint tudjuk, ez sokkal jobban fekszik neki, mint a támadási kényszer.

Samuel Sánchez (Euskaltel-Euskadi): Az olimpiai bajnok egész évét feltette a Vueltára, amit állítása szerint képes lehet megnyerni. Samu a világtól elzárva készült. Májusban kettő, júliusban egyetlen-egy, augusztusban megint kettő versenyen indult.
 
A Valverde kapcsán már boncolgatott burgosi körön az olimpiai bajnok jól titkolta formáját, az időfutamon és az emelkedőkön is messze elmaradt a legjobbaktól. Az összetettben mindössze a 27. helyen végezett.
 
Ahhoz, hogy Sanchez saját fegyverével, a messze földön híres hajrájának köszönhetően, meg tudja nyerni versenyt a kronókon és a hegyeken is tartania kellene a lépést Valverdéékkel, ami bravúr lenne a baszk Euskaltel-Euskadi egyetlen spanyoljától.

Andy Schleck (Saxo Bank): Ennek a kis beharangozónak az élen kellene szerepelnie az ifjabbik Schleck testvérnek, ha nem jelentette volna ki, hogy számára a Vuelta nem több mint ideális felkészülési lehetőség a VB-re, ahol érmet szeretne nyerni hazájának.

A Tour-on a világ második számú bringásává előlépő Andy –nak képességei és szakmai felkészültsége is megvan ahhoz, hogy Grand Tour-t nyerjen. Az sem elhanyagolható szempont a luxemburgi klasszis esetében, hogy csapata a Saxo Bank hihetetlen taktikai repertoárral rendelkezik. Talán az egyetlen olyan gárda lesz az Assenben felsorakozó mezőnyben, amely képes magához ragadni a kezdeményezést és a hegyek előtt vagy a hegyek között megdolgozni a pelotont.

Ha létezik kerékpáros a Földön, akiről biztosan el lehet mondani, hogy pályafutása során fog nagy háromhetest nyerni az Andy Schleck. Ha lábai és formája engedi, lehetne ez éppen az idei Vuelta is…

Chris Horner (Astana): Az Astana csapatából nehéz lenne egy versenyzőt kiemelni, hiszen nem lehet tudni, hogy a világ talán legismertebb csapatánál, pontosan mire is készülnek. Ha előtör a kazah nemzeti érdek (Vinokourov), akkor a szakaszgyőzelmekre fognak koncentrálni, ha maradnak az összetettnél, akkor Zubeldia és Horner lehet náluk a főszereplő. Ebben az összevetésben talán az amerikai felé billen a mérleg nyelve, mivel Zubeldia földöntúli munkát végzett a Tour-on és várhatóan nincs ereje teljében.
 
Horner a mezőny legbalszerencsésebb embere, hiszen élete formájában volt, amikor megsérült a centenáriumi Olasz Körversenyen. Ha ebből a formából még megmaradt valami, akkor az év harmadik háromhetesének is lehet amerikai hőse.

Horner élete lehetősége előtt áll, várhatóan pályafutása során már nem kerül olyan helyzetbe, hogy egy Astana erősségű csapat kapitányként kezelje és segítse őt a döntő napokon.

Robert Gesink (Rabobank): Az idei sötét ló. A holland a korosztályának egyik legtehetségesebb bringása. A Tour-on csuklótörés miatt nem bizonyíthatott, de előtte a Dauphiné Libéré-n ízelítőt adott tudásából.

Gesink, ha sérülése nem hátráltatta a felkészülésben, beleszólhat a nagyok küzdelmébe és mint mondta: ha odakerül a legjobbakhoz bármi megtörténhet. A holland esetébe a lelki teher sem kicsi, hiszen hazájában hatalmas elvárásokat támasztottak vele szemben. Ezzel pedig 23 évesen valahogy meg kell birkóznia.
 
Tom Danielson (Garmin-Slipstream): Az amerikai országúti szakág örök reménysége a 2006-os Vueltán elért hatodik helyezése óta nem találja helyét a bringás világban. Sérülések és erős formaingadozás jellemezte őt az elmúlt három évben. Már mindenki leírta volna, amikor jött a 2009-es Burgosi Körverseny. Ezen Danielson időfutamot nyert és a hegyekben hatalmas küzdelemre kényszerítette Valverdét és csapatát.

Abban az esetben, ha ez nem egy egyszeri kiugró eredmény volt, hanem tényleg ilyen jó állapotban van a Garmin versenyzője, akkor csapata, elsősorban Daniel Martin és David Millar, segítségével felállhat a madridi dobogóra.

Michael Albasini (Columbia-HTC): A Columbia-HTC kerekesei minden versenyen az összetettben és szakaszokon is esélyesnek számítanak. Az idei év legjobb csapatából Spanyolországban Michael Albasini érhet oda az összetett elejére.

A svájci szakaszt nyert hazája körversenyén és első lett az Osztrák Körversenyen is. Ezeken a viadalokon bizonyította, nem fog ki rajta az időfutam, a hegy és a sík szakasz sem. Albasini-nek ahhoz hogy az igazán nagyok közé emelkedjen, ezt három héten keresztül is bírnia kell. Az idei Vuelta alkalmas lehet ennek a bizonyítására…

Carlos Barredo (Quick Step): A Quick Step bringása a Clasica San Sebastian megnyerésének köszönheti, hogy felkerült erre a listára. A spanyolt komoly sérülések hátráltatták ebben a szezonban, de a baszk egynaposon mutatott érett versenyzése alapján komoly sikerrel zárhatja az évet.
 
Barredo-nak nem kedvez, hogy csapata Boonen segítésére rendezkedett be, így az emelkedőkön egyedül maradhat. Ez pedig az idei Vueltán végzetes lehet.